- Áramellátás-veszteség a távvezetékekben
- Különbség a transzformátor és az elosztó transzformátor között
- Teljesítménytranszformátor működési elve
- Háromfázisú transzformátor
- A transzformátor jellemzői
- Az áramátadás alkalmazásai
Néhány korábbi cikkünkben tárgyaltunk a transzformátor alapjairól és annak különféle típusairól. Az egyik fontos és általánosan használt transzformátor a Transzformátor. Nagyon széles körben használják az elektromos áramtermelő állomás és az elosztó állomás (vagy alállomás) feszültségének fokozására és csökkentésére.
Vegyük például a fent bemutatott blokkdiagramot. Itt a transzformátort kétszer használják, miközben elektromos energiát szállítanak egy fogyasztóhoz, aki messze van az erőműtől.
- Először az erőműben van a szélgenerátor által generált feszültség fokozása.
- A második az elosztó állomáson (vagy alállomáson) van, hogy csökkentse a távvezeték végén kapott feszültséget.
Áramellátás-veszteség a távvezetékekben
Számos oka van annak, hogy egy transzformátort elektromos rendszerekben alkalmazzanak. De a transzformátor használatának egyik legfontosabb és legegyszerűbb oka az elektromos áramátvitel során bekövetkező energiaveszteség csökkentése.
Most nézzük meg, hogyan csökken az energiaveszteség jelentősen egy transzformátor használatával:
Először a P = I * I * R teljesítményveszteség egyenlete.
Itt I = áram a vezetőn keresztül és R = vezető ellenállása.
Tehát, az áramveszteség egyenesen arányos a vezetőn vagy a távvezetéken átfolyó áram négyzetével. Tehát csökkentse a vezetőn átmenő áram nagyságát, így kisebb az energiaveszteség.
Az alábbiakban ismertetjük, hogyan fogjuk kihasználni ezt az elméletet:
- Mondja el, hogy a kezdeti feszültség = 100 V, és a terhelés lehúzza = 5A, és a leadott teljesítmény = 500 watt. Ekkor az átviteli vezetékeknek 5A nagyságú áramot kell szállítaniuk a forrástól a terhelésig. De ha a kezdeti szakaszban 1000 V-ra növeljük a feszültséget, akkor a távvezetékeknek csak 0,5 A-t kell szállítaniuk ahhoz, hogy ugyanazt az 500 W-os teljesítményt leadják.
- Tehát az erőátviteli transzformátor segítségével fokozzuk a feszültséget a távvezeték kezdetén, és egy másik transzformátort használunk a távvezeték végén lévő feszültség csökkentésére.
- Ezzel a beállítással a 100 + kilométeres távvezetéken átáramló áram nagysága jelentősen csökken, csökkentve ezzel az átvitel során bekövetkező energiaveszteséget.
Különbség a transzformátor és az elosztó transzformátor között
- Az erőátalakítót általában teljes terheléssel működtetik, mert 100% -os terhelés mellett nagy hatékonyságúnak tervezték. Másrészt az elosztó transzformátor magas hatásfokkal rendelkezik, ha a terhelés 50% és 70% között marad. Tehát az elosztó transzformátorok nem alkalmasak 100% -os terhelés nélküli folyamatos üzemre.
- Mivel a teljesítménytranszformátor magas feszültséghez vezet a fel- és leszállás közben, a tekercsek nagy szigeteléssel rendelkeznek, összehasonlítva az elosztó transzformátorokkal és a műszer transzformátorokkal.
- Mivel magas szintű szigetelést alkalmaznak, nagyon terjedelmesek és nagyon nehézek is.
- Mivel a transzformátorok általában nincsenek közvetlenül csatlakoztatva a lakásokhoz, kisebb terhelési ingadozásokat tapasztalnak, másrészt az elosztó transzformátorok nagy terhelésingadozásokat tapasztalnak.
- Ezeket a nap 24 órájában teljesen terhelik, így a réz és a vas veszteségei egész nap bekövetkeznek, és nagyjából változatlanok maradnak egész idő alatt.
- Az áramváltóban a fluxus sűrűsége nagyobb, mint az elosztó transzformátoré.
Teljesítménytranszformátor működési elve
A transzformátor a „Faraday elektromágneses indukció törvényének” elvén működik. Az elektromágnesesség alaptörvénye magyarázza az induktorok, motorok, generátorok és elektromos transzformátorok működési elvét.
A törvény kimondja: " Amikor egy zárt vagy rövidzárlatos vezető változó mágneses mezőt hoz közel, akkor az áramáram ebben a zárt hurkban keletkezik" .
A törvény jobb megértése érdekében beszéljük meg részletesebben. Először vegyük figyelembe az alábbi forgatókönyvet.
Vegyünk egy állandó mágnest, és először egy vezető kerül egymáshoz.
- Ezután a vezető mindkét végén rövidzárlatot képez az ábrán látható huzal segítségével.
- Ebben az esetben a vezetőben vagy a hurokban nem lesz áramáram, mert a hurkot elvágó mágneses tér álló helyzetű, és ahogy a törvény említi, csak változó vagy változó mágneses tér képes erő áramot kényszeríteni a hurokba.
- Tehát az álló mágneses tér első esetben nulla áramlás lesz a vezető hurokban.
akkor a hurkot elvágó mágneses mező folyamatosan változik. Mivel ebben az esetben változó mágneses mező van jelen, Faraday törvényei játszanak szerepet, és ezáltal áramáramlást láthatunk a vezető hurokban.
Amint az ábrán látható, miután a mágnes előre-hátra mozog, meglátjuk a vezetőn és a zárt hurkon át áramló „I” áramot.
hogy más, az alábbihoz hasonló változó mágneses erőforrásokkal helyettesítse.
- Most váltakozó feszültségforrást és vezetőt használnak változó mágneses mező létrehozására.
- Miután a vezető hurok közel került a mágneses mező tartományához, akkor láthatjuk a vezetőn keletkező EMF-et. Ennek az indukált EMF-nek köszönhetően áram lesz az 'I' áram.
- Az indukált feszültség nagysága arányos a második hurok által tapasztalt térerővel, tehát minél nagyobb a mágneses térerősség, annál nagyobb az áramáram a zárt hurokban.
Bár Faraday törvényének megértése érdekében egyetlen karmestert is fel lehet használni. De a jobb gyakorlati teljesítmény érdekében mindkét oldalon tekercset kell használni.
Itt egy váltakozó áram áramlik az elsődleges tekercsen1, amely a vezetőtekercsek körül változó mágneses teret generál. És amikor a tekercs2 belép a tekercs1 által generált mágneses mező tartományába, akkor a tekercsen2 EMF feszültség keletkezik Faraday elektromágneses indukciós törvénye miatt. És ennek a tekercsben a feszültségnek köszönhetően egy I áram áramlik át a szekunder zárt áramkörön.
Most emlékeznie kell arra, hogy mindkét tekercs a levegőben szuszpendálódik, így a mágneses mező által használt vezetőképesség közege levegő. És a levegőnek nagyobb az ellenállása a fémekhez képest mágneses térvezetés esetén, tehát ha egy fém- vagy ferritmagot alkalmazunk az elektromágneses tér közegeként, akkor alaposabban átélhetjük az elektromágneses indukciót.
Tehát most cseréljük ki a levegő közeget a vas közegre a további megértés érdekében.
Amint az ábra mutatja, vas vagy ferritmag segítségével csökkenthetjük a mágneses fluxus veszteséget az egyik tekercsről a másikra tekercselés során. Ez idő alatt a légkörbe szivárgott mágneses fluxus lényegesen kisebb lesz, mint az az idő, amikor levegőközeget használtunk, mivel a mag nagyon jó vezetője a mágneses mezőnek.
Amint a mezőt az 1 tekercs előállítja, át fog áramlani a vasmagon, amely eléri a tekercset2, és napjainkban a törvényi tekercs miatt egy EMF keletkezik, amelyet a tekercsen keresztül összekapcsolt galvanométer leolvas.
Most, ha figyelmesen megfigyeli, ez a beállítás hasonló lesz az egyfázisú transzformátorhoz. És igen, minden ma jelen lévő transzformátor ugyanazon az elven működik.
Most nézzük meg a háromfázisú transzformátor egyszerűsített felépítését.
Háromfázisú transzformátor
- A transzformátor vázát laminált fémlemezek ragasztásával tervezték, amelyeket mágneses fluxus szállítására használnak. Az ábrán látható, hogy a csontváz szürkére van festve. A csontváznak három oszlopa van, amelyeken három fázisú tekercsek vannak feltekerve.
- Az alacsonyabb feszültségű tekercset először tekercseljük fel, és közelebb a maghoz, míg a magasabb feszültségű tekercset az alacsonyabb feszültségű tekercs tetejére tekerjük. Ne feledje, hogy mindkét tekercset szigetelési réteg választja el.
- Itt minden oszlop egy fázist képvisel, így három oszlop esetében háromfázisú tekercseléssel rendelkezünk.
- A csontváz és a tekercselés ezen teljes elrendezését ipari olajjal töltött, lezárt tartályba merítik a jobb hővezető képesség és szigetelés érdekében.
- A tekercselés után mind a hat tekercs végkapcsait HV szigetelőn keresztül hozták ki a lezárt tartályból.
- A kivezetések megfelelő távolságra vannak rögzítve egymástól, hogy elkerüljék a szikraugrásokat.
A transzformátor jellemzői
Névleges teljesítmény |
3 MVA 200 MVA-ig |
Elsődleges feszültségek jellemzően |
11, 22, 33, 66, 90, 132, 220 kV |
Szekunder feszültségek jellemzően |
3,3, 6,6, 11, 33, 66, 132 kV vagy egyedi specifikáció |
Fázisok |
Egy- vagy háromfázisú transzformátorok |
Névleges frekvencia |
50 vagy 60 Hz |
Megcsapolás |
Terhelés alatti vagy terhelés nélküli fokozatváltók |
Hőmérséklet emelkedés |
60 / 65C vagy egyedi specifikáció |
Hűtés típusa |
ONAN (olaj természetes természetes természetes) vagy más típusú hűtés, például KNAN (max. 33kV) kérésre |
Radiátorok |
Tartályba szerelt hűtő radiátor panelek |
Vektor csoportok |
Dyn11 vagy bármely más vektorcsoport az IEC 60076 szerint |
Feszültségszabályozás |
Terhelés alatti fokozatváltóval (alapkivitelben AVR relével) |
HV és LV terminálok |
Levegőkábeltípus (max. 33 kV) vagy nyitott perselyek |
Telepítések |
Beltéri vagy kültéri |
Hangszint |
Az ENATS 35 vagy a NEMA TR1 szerint |
Az áramátadás alkalmazásai
- Az áramváltót elsősorban elektromos áramtermelésben és elosztóállomásokon használják.
- Izolációs transzformátorokban, földelő transzformátorokban, hat impulzusos és tizenkét impulzusos egyenirányító transzformátorban, napelemes paraszttranszformátorokban, szélerőmű-transzformátorokban és a Korndörfer autotranszformátor indítóban is használják.
- Az elektromos áramátvitel során bekövetkező energiaveszteség csökkentésére szolgál.
- Nagyfeszültségű fokozatos és nagyfeszültségű lelépéshez használják.
- Távolsági fogyasztói esetekben előnyös.
- És előnyös azokban az esetekben, amikor a terhelés 24x7 teljes kapacitással működik.