Arduino lett volna az első tábla sok hobbistának (köztük én is) és mérnököknek, amikor elektronikával kezdtek. Amint azonban egyre többet kezdünk építkezni és mélyrehatóan belemélyedünk, hamar rájövünk, hogy az Arduino még nem áll készen az ipar számára, és 8 bites processzora nevetségesen lassú órával rendelkezik, így nem ad elegendő gyümölcslevet a projektjeihez. Remélhetőleg mégis megtalálhatjuk a piacon az új STM32F103C8T6 STM32 fejlesztőtáblákat (kék tabletta), amelyek 32 bites CPU és ARM Cortex M3 architektúrájával könnyen felülmúlják az Arduino-t. Egy másik mézes edény itt az, hogy ugyanazt a régi Arduino IDE-t használhatjuk az STM32 alaplapok programozására. Tehát ebben az oktatóanyagban kezdjük az STM32 használatát hogy megismerjen egy kis alapismeretet erről a tábláról, és az Arduino IDE segítségével villogjon a fedélzeti LED-en.
Az ebben az oktatóanyagban használt STM32 Blue tabletta mellett számos más népszerű STM32 kártya található, mint például az STM32 Nucleo Development tábla. Ha érdekli, nézze meg az STM32 Nucleo 64 táblák áttekintését, és ha meg akarja tanulni, hogyan kell használni és programozni őket az STM32 CubeMX és True stúdió használatával, akkor nézze meg az STM32 Nucelo64 használatának kezdő lépéseit.
Szükséges anyagok
- STM32 - (BluePill) Fejlesztési Testület (STM32F103C8T6)
- FTDI programozó
- Kenyérlemez
- Csatlakozó vezetékek
- Laptop internet
Bevezetés az STM32 (kék tabletta) táblákba
Az STM32 kártya, más néven a Blue Pill, az ARM Cortex M3 mikrovezérlő fejlesztői táblája. Nagyon hasonlít az Arduino Nano-ra, de elég ütős. A fejlesztői testület az alábbiakban látható.
Ezek a táblák rendkívül olcsóak a hivatalos Arduino táblákhoz képest, és a hardver is nyílt forráskódú. A tetején lévő mikrovezérlő az STMicroelectronics STM32F103C8T6. A mikrokontrolleren kívül az alaplap két kristályoszcillátort is tart, az egyik egy 8 MHz-es, a másik egy 32 KHz-es kristály, amely a belső RTC (Real Time Clock) meghajtására használható. Emiatt az MCU mély alvás üzemmódokban működhet, így ideális akkumulátoros alkalmazásokhoz.
Mivel az MCU 3,3 V-val működik, az alaplap egy 5 V és 3,3 V közötti feszültségszabályozó IC-t is tartalmaz az MCU táplálásához. Annak ellenére, hogy az MCU 3,3 V feszültséggel működik, a GPIO csapok többsége 5 V toleráns. Az MCU csapját szépen kihúzzák és fejléc csapokként látják el. Két fedélzeti LED is található, az egyiket (piros színű) az áramellátás jelzésére használják, a másikat (zöld színű) pedig a PC13 GPIO tűhöz csatlakoztatják. Két fejléccsapja is van, amelyekkel át lehet váltani az MCU indítási módját a programozási mód és az üzemmód között, ezekről később ebben az oktatóanyagban tudhatunk meg többet.
Most kevesen gondolkodhatnak azon, hogy miért hívják ezt a táblát „kék pirulának”, komolyan nem tudom. Lehet, hogy mivel a tábla kék színű, és fokozott teljesítményt nyújthat a projektjeinek, valaki ezt a nevet találta ki, csak maradt. Ez csak egy feltételezés, és nincs forrásom, amely alátámasztaná.
STM32F103C8T6 specifikációk
Az ARM Cortex M3 STM32F103C8 mikrovezérlőt a kék tabletta táblában használják. A nevtől eltérően a „Blue Pill” a mikrokontrollerek STM32F103C8T6 nevének jelentése van mögött.
- Az STM »az STMicroelectronics gyártói nevet jelenti
- 32 »a 32 bites ARM architektúrát jelenti
- Az F103 »azt jelenti, hogy az ARM Cortex M3 architektúra
- C »48 tűs
- 8 »64KB flash memória
- A T »csomag típusa LQFP
- 6 »üzemi hőmérséklet -40 ° C és + 85 ° C között
Most nézzük meg ennek a mikrovezérlőnek a specifikációit.
Felépítés: 32 bites ARM Cortex M3
Üzemi feszültség: 2,7 V- 3,6 V
CPU frekvencia: 72 MHz
GPIO csapok száma: 37
PWM csapok száma: 12
Analóg bemeneti csapok: 10 (12 bites)
USART perifériák: 3
I2C perifériák: 2
SPI perifériák: 2
2.0 perifériás: 1
Időzítők: 3 (16 bites), 1 (PWM)
Flash memória: 64KB
RAM: 20kB
Ha tudni akarod